SmartPage a KTE konferencián
SmartPage a KTE Közlekedésfejlesztési és beruházási konferencián
A XXVI. Közlekedésfejlesztési és beruházási Konferencia a hazai közlekedési szakma egyik meghatározó, többnapos szakmai fóruma, ahol a közlekedésfejlesztés aktuális kérdései, beruházási irányai és technológiai innovációi kerülnek fókuszba. A 2026. március 24–26. között, Bükfürdőn megrendezett eseményen projektvezető mérnökünk előadóként is részt vett, ahol „Valós idejű utastájékoztatás SmartPage e-papír alapú kijelzőrendszerrel” címmel mutatta be fejlesztésünket és annak gyakorlati tapasztalatait.
Az eseményhez kapcsolódóan egy részletes szakmai cikkünk a Közlekedéstudományi Egyesület online kiadványában is megjelenik, azonban az alábbiakban is elolvasható a SmartPage rendszer működését és előnyeit bemutató összefoglalónk.
Valós idejű utastájékoztatás SmartPage e-papír alapú kijelzőrendszerrel
A közösségi közlekedésben az utasok számára az egyik legfontosabb tényező a pontos és megbízható információ. A menetrendek, járatkésések vagy rendkívüli változások gyors kommunikációja alapvetően befolyásolja az utazási élményt és a szolgáltatás megítélését. A HC Linear Kft. fejlesztése, a SmartPage e-papír alapú utastájékoztató rendszer erre a kihívásra kínál fenntartható és költséghatékony megoldást.
A SmartPage rendszer célja, hogy a megállókban várakozó utasok számára valós idejű, dinamikusan frissülő információkat biztosítson, miközben minimalizálja az üzemeltetéshez szükséges energiaigényt és infrastruktúrát. Az elektronikus papír technológiára épülő kijelzők különösen olyan megállóhelyeken jelentenek előnyt, ahol a LED vagy TFT kijelzők telepítése költséges vagy nehezen megoldható.
Az e-papír technológia egyik legnagyobb előnye, hogy a kijelző csak a kép frissítésekor fogyaszt energiát, ezért a működése rendkívül hatékony. Ennek köszönhetően a SmartPage eszközök elektromos hálózat nélkül, akkumulátorral, akár napelemes működéssel kiegészítve is üzemeltethetők.
Papírszerű megjelenésével erős napsütésben is jól olvasható, nagy kontrasztú képet nyújt. Az eszközök kültéri használatra készültek, ellenállnak a szélsőséges időjárási körülményeknek, miközben egyszerűen telepíthetők akár oszlopra vagy falra egyaránt.
Távmenedzsment szoftveren keresztül a kijelzők folyamatosan felügyelhetők, így a szolgáltató egy felületen kezelheti a megjelenített tartalmakat, ellenőrizheti az eszközök állapotát és diagnosztikai adatokat is lekérhet. Nemcsak menetrendi információk megjelenítésére alkalmas a kijelző. Többféle tartalom közzé tehető vagy időzíthető, így például helyi hírek, közösségi információk vagy a település üzenetei is megjeleníthetők, akár különböző oldalakon. Az eszköz rendszeres használatát bizonyítja a gombnyomások száma, amelyekkel az oldalakat lapozhatják az utazók. Kihelyezett kijelzőinken havonta átlagosan 3000 gombnyomást mérhetünk eszközönként.
A kijelzőre kitehető akár QR-kód is, amely segítségével bármilyen digitális felületre átirányíthatja az utasokat. Ez a megoldás alkalmas arra is, hogy kérdőívek formájában visszajelzést kérjen az utasoktól különböző közéleti kérdésekben.
A HC Linear például a kijelzőrendszer működéséről gyűjt véleményeket. Ezen visszajelzések alapján a válaszadók döntő többsége pozitív élményként írta le a kijelzővel való első találkozást. Sokak számára különösen hasznos, hogy a rendszer azonnal megmutatja, mikor érkezik a következő járat, így nincs szükség telefonos alkalmazás használatára vagy papíralapú menetrend böngészésére.
A kitöltők jelentős része szerint érdemes lenne több ilyen kijelzőt telepíteni a városokban, különösen forgalmas csomópontokban és olyan megállókban, ahol jelenleg nincs digitális utastájékoztatás.
Egyre nagyobb szerepet kapnak a közösségi közlekedés fejlesztésében az energiahatékony, digitalizált infrastruktúrák, amelyek egyszerre szolgálják az utasok kényelmét és az üzemeltetők gazdaságos működését. A SmartPage e-papír kijelzők ilyen megoldást kínálnak: a papíralapú menetrendek egyszerű digitális alternatívájaként, ugyanakkor egy intelligens, jövőálló utastájékoztatási rendszer alapjaként.
A rendszert fejlesztő magyar tulajdonú HC Linear Kft. több mint harmincöt éve foglalkozik elektronikai és szoftveres rendszerek kutatásával, fejlesztésével és gyártásával. A vállalat pécsi kutató-fejlesztő központjában saját mérnöki csapat dolgozik hardver-, szoftver- és rendszerintegrációs megoldásokon.
HC Linear közlekedésinformatikai rendszerei – többek között utastájékoztatási, forgalomirányítási, fedélzeti és pályaudvari hardveres és szoftveres megoldások – több országban és számos városban valamint régióban működnek, amikkel nap mint nap több millió utas mobilitását teszik egyszerűbbé.
Embedded World 2026
Merre tart a beágyazott rendszerek világa?
Az embedded technológia fejlődése folyamatosan újrarendezi a megszokott kereteket. Ezt a változást különösen jól lehetett érzékelni a 2026-os Embedded World kiállításon Nürnbergben, ahol kollégáink három nap alatt átfogó képet kaptak az iparág aktuális irányairól.
Új perspektívák
A látogatásunk tudatosan felépített szakmai program mentén zajlott, ugyanakkor a legértékesebb tapasztalatok sokszor a tervezett találkozásokon túl születtek. A kiállítás egyik legnagyobb erőssége éppen ebben rejlik: miközben konkrét célokkal érkezik a látogató, óhatatlanul is találkozik olyan megoldásokkal, amelyek új perspektívát adnak a mindennapi fejlesztési munkához. A továbbiakban bemutatunk ezek közül néhányat.
Rigid-flex és semi-flex a gyakorlatban
A rigid-flex NYÁK a legelterjedtebb megoldás, ha az áramkörnek valamilyen különleges geometriához kell illeszkednie. A technológia előnye, hogy a flexibilis területek akár többszöri hajlítást is elviselnek, és kis hajlítási sugarakat tesznek lehetővé. A beépítési méret jelentősen csökken a terjedelmes csatlakozók kiküszöbölésével.
Ugyanakkor a kiállításon szerzett tapasztalatok alapján jól látszik, hogy ennek ára van. A rigid-flex gyártás jellemzően egyedi rétegrendeket igényel, ami növeli a költségeket és a gyártási komplexitást.
Ezzel szemben a semi-flex megoldások egy érdekes kompromisszumot kínálnak. Itt a klasszikus FR4 alapanyagot használják, vékonyított kivitelben, amely korlátozott számú hajlítást tesz lehetővé. Bár nem alkalmas dinamikus igénybevételre, összeszerelés során történő formázásra ideális lehet. A kötött rétegrend és a pooling gyártás lehetősége miatt kisebb szériák esetén kifejezetten költséghatékony alternatívát jelent.
Ez a különbség jól mutatja, hogy a megfelelő technológia kiválasztása mindig az alkalmazási környezet függvénye.
FPGA nyílt eszközláncok
Az FPGA-k világa továbbra is erősen zárt ökoszisztémákra épül, azonban a kiállításon megjelentek olyan szereplők, akik ezen próbálnak változtatni.
A Cologne Chip például olyan FPGA-megoldásokat kínál, amelyekhez nyílt forráskódú fejlesztőkörnyezet is elérhető. Ez jelentős előrelépés lehet azok számára, akik szeretnék csökkenteni a vendor lock-in kockázatát, vagy nagyobb kontrollt akarnak a fejlesztési folyamat felett.
Ezzel párhuzamosan továbbra is jelen vannak az FPGA-alapú SoM megoldások, amelyek jelentősen leegyszerűsítik az integrációt, különösen komplex rendszerek esetében.
System-in-Package, ha a hely számít
A System-in-Package (SiP) megoldások egyre inkább alternatívát jelentenek a System-on-Module architektúrákkal szemben. Az egyik legnagyobb előnyük a kompakt méret, ami különösen fontos olyan eszközökben, ahol minden négyzetmilliméter számít.
Ugyanakkor ez a tömörség komoly kihívásokat is hoz magával. A BGA tokozás miatt a tervezés és a gyártás is összetettebbé válik, ami magasabb mérnöki felkészültséget és precízebb gyártástechnológiát igényel.
Ez a technológia jól példázza azt az általános trendet, hogy a miniaturizáció gyakran a komplexitás növekedésével jár együtt.
Érintőkijelzők újragondolva
Az egyik legérdekesebb irány az interfészek területén jelent meg. Több gyártó is bemutatott olyan megoldásokat, amelyek az érintőkijelzők rugalmasságát ötvözik a mechanikus kezelőszervek visszajelzésével.
A koncepció lényege, hogy a kijelző felületére rögzített mechanikus elemek – például gombok vagy tekerők – fizikailag nyomják meg az érintőpanelt, így elektromos bekötés nélkül biztosítanak kézzelfogható visszajelzést.
Ez a megközelítés egyszerre csökkenti a rendszer komplexitását és javítja a felhasználói élményt. Különösen releváns lehet olyan környezetekben, ahol a biztos visszajelzés kritikus, például ipari kezelőfelületeknél.
A haptikus visszajelzés szintén egyre kiforrottabbá válik, és egyes megoldások már kifejezetten meggyőzően képesek imitálni a mechanikus kapcsolók érzetét.
Az Embedded World 2026 alapján jól látszik, hogy a fejlesztési döntések egyre inkább rendszerszinten értelmezendők. A NYÁK-technológia, az integráció módja és az interfészmegoldások nem különálló kérdések, hanem egymást befolyásoló tényezők, amelyek együtt határozzák meg a termék működését és gyárthatóságát. A valódi kihívás nem az új technológiák elérhetősége, hanem azok következetes és alkalmazás-specifikus használata.